|
2010. január 16. szombat, 20:43
2009 karácsonya előtt portálunk egyik szintén kiemelkedő művészével, Gulyás Lászlóval beszélgettünk, akinek művei rendkívül figyelemre méltóak és amelyekben visszaköszön az a precíz ecsetkezelés, fény-árnyék ábrázolás, amelyet mindenféle túlzás nélkül állítva Rembrandt munkáiban is felfedezhetőek.
Gulyás László, mintha ezt a művészeti irányt követve a Rembrandt-i idők fogaskerekét megállítva tartana bennünket ezen korszak világának művészei között. Lászlót pályafutásának indulásáról, és munkásságáról kérdeztük, mely kapcsán a következőket mondta el: „Édesapám festőművész volt. Ő tanított meg észrevenni a szépet az egyszerű dolgokban is. Kisgyerekként múzeumokba vitt, bújhattam a művészeti könyveit, és ezek hatására már akkoriban megérlelődött bennem az a gondolat, hogy festő szeretnék lenni. Ezt a célt kitűztem magam elé, és egy pillanatra sem feledtem el. Rendszeresen 12 éves koromtól eljártam egy barátommal a Vasutas képzőművészeti rajzszakköre. Ez egy igen kemény képzést adott, ahol többnyire élő modell után rajzoltunk. 
|
| |
|
2009. október 28. szerda, 16:10
Pécs és Mohács között félúton járva tettünk látogatást Bóly városában, ami természetesen nem a véletlen műve. A város nyugalma és békéje valóban egy fennkölt érzéssel tölti el a látogatót, és ahogyan vendéglátónk, Vámosi Tamás festőművész is megfogalmazta, Őt, és családját is valahogyan a város rezgése fogta meg, s vonzotta ide.
Tamás is azon művészek közé tartozik, akinek alkotásai mellet egyszerűen lehetetlen „csak úgy” elsétálni. Hiperrealista, realista és szürrealista képei láttán személy szerint nekem Vörösmarty Mihály sorai jutnak eszembe, melyeket 1842 októberében vetett papírra; ”Fölfelé megy borban a gyöngy; Jól teszi. Tőle senki e jogát el Nem veszi. Törjön is mind ég felé az Ami gyöngy; Hadd maradjon gyáva földön A göröngy…”
A továbbiakban a Művészt kérdeztük eddigi pályafutásáról életéről, munkásságáról. 
|
|